Válassza ki, majd töltse le a kívánt e-könyvet anélkül, hogy letenné szeretett Kindle-jét! Csak kattintson a letöltés gombra, és várja meg, míg az e-könyv megjelenik a Kindle kezdőképernyőjén. Igen, ilyen egyszerű! // Choose & download the ebook you really want to read, without leaving the Kindle - just click on the button and wait for it to appear on your Kindle's home screen. Yes, it's just that easy.
A Life Less Damnable
Jack Roberts
Jack Roberts’s detective novel is set in Szeged, in the South of Hungary in 2000 and it represents the symbiosis of political and personal life in post-Communist Hungary in a university context. When the retired professor of history dies, the question of motive is this: was the crime committed because of political or personal reasons, and the reconstruction of the crime follows up both agendas in minute detail. The text relies on the framework of the hard-boiled detective novel to expose a difficult moral dilemma of manipulation and being manipulated through tightly composed psychological close-ups worthy of a Modernist novel. This mix of features results in a very much regional but at the same time philosophical novel.
A fattyú művészet nyomában
Cristian Réka M. (szerk.)
A modern amerikai drámák nemzetközi sikerének dacára a XX. század második feléig a drámához és színházhoz köthető társadalmi attitűd ezt a műfajt többnyire kizárta az amerikai magas irodalomból. Az amerikai színház elsősorban a szórakoztatóipar részeként alakult ki, és csak bizonyos alkotások révén harcolta ki magának a jogot, hogy művészetként létezzen. A legtöbb irodalomtörténész és -kritikus a drámairodalmat az „erkölcstelennek vélt színház” nemkívánatos „törvényen kívüli ivadékának” tartotta. A harmadik évezred elejére, az amerikai dráma kinőtte „fattyú” állapotát és az amerikai művészet és kultúra egyik fő képviselőjévé vált. Ebből az új perspektívából értelmezik át és képzelik újra a kortárs Amerikát A fattyú művészet nyomában. Írások amerikai drámáról és színházról szerzői (Bollobás Enikő, Kurdi Mária, Varró Gabriella, Vernyik Zénó, Németh Lenke, Csapó Csaba, Kürtösi Katalin, Dragon Zoltán és Cristian Réka M.), akik bepillantást nyújtanak olyan, e műfajjal kapcsolatos kérdésekbe, melyekkel a magyar anglista és amerikanista oktatók és kutatók foglalkoznak. Jelenleg az amerikai dráma több magyar egyetemen és főiskolán számos angol nyelvű kurzus anyagának része, ezért a legtöbb publikáció e téren angol nyelven jelenik meg. Fontosnak tartottuk, hogy legújabb kutatásainkat és eredményeinket magyar nyelven is közreadjuk e szabad hozzáférésű elektronikus formában a téma iránt érdeklődők számára.
Amerikanisztika és vizualitás. Metszéspontok az információs társadalom horizontján
Tóth Zsófia Anna és Vajda Zoltán (szerk.)
A jelen kötet az interdiszciplinaritás jegyében olyan, különböző szakmai háttérrel rendelkező magyar szerzők tanulmányait gyűjti egybe, akiket ugyanakkor összeköt az Amerikai Egyesült Államok kultúrájának vizuális szempontú vizsgálatának igénye. Az írások az amerikanisztika és vizualitás metszéspontjai által kijelölt, az információs társadalom témaköréhez kapcsolódó problémák feldolgozására vállalkoznak: céljuk különféle amerikai kulturális jelenségek előállításának és recepciójának elemzése – gyakran transznacionális kontextusban. A kötet nyitó- és joggal programadónak tekinthető tanulmányában Z. Karvalics László a vizualitás témakörét járja körül az információs társadalom USA-beli megszületésével kapcsolatban. Fő tézise, hogy az információs társadalom kialakulása a hétköznapok gyakorlataira is kihatással volt, melynek részeként a vizualitás is elsődleges szerepet kapott az amerikai kultúra formálásában. Ehhez a történeti perspektívájú tanulmányhoz kapcsolódik Lénárt András dolgozata, mely a Franco-rezsim recepcióját vizsgálja meg korabeli hollywoodi filmekben. Főként arra a kérdésre keresi a választ, hogy az amerikai cenzúra miként befolyásolta az egy, az Egyesült Államokétól eltérő politikai rendszer reprezentációját. Ugyanilyen történeti érdeklődést mutat Lévai Csaba A hazafi (2000) című hollywoodi filmről készült tanulmánya, melyben azt térképezi fel, hogy az amerikai függetlenségi háború miként jelenik meg a filmben, és ennek apropóján arra is kitér, hogy a mai amerikai kultúripar elvárásainak megfelelően hogyan adaptáltatik egy standard amerikai történeti téma. Barát Erzsébet tanulmánya egy mai témát dolgoz fel erőteljes transznacionális perspektívából. A NAP kampány kapcsán azt vizsgálja, hogy az angolszász feminista diskurzusok a magyarországi kulturális kontextusban és így a kampányban milyen módosulásokon mentek át a vizuális reprezentáció során. Sári B. László dolgozata szintén egy kortárs, de irodalmi témát vizsgál, Chuck Palahniuk Láthatatlan szörnyek című regényét (1999), különös tekintettel a vizuális média amerikai minimalista prózára, gyakorolt hatására. A műben a posztmodern hagyományos érdeklődési köre (episztemológia, nyelvjáték, identitáspolitika) helyett az intermedialitás nyer alternatív jelentőséget. A vizualitás kérdése még hangsúlyosabban jelenik meg Gollowitzer Diána dolgozatában, mely a televíziós sorozatok új média által befolyásolt fogyasztását vizsgálja. Az internet által biztosított kontextus megváltoztatta a sorozatok fogyasztási szokását és ezzel magának a nézőnek a koncepcióját is. Végül, a könyv záró tanulmányában Dragon Zoltán egy, az információs társadalom vizuális aspektusának amerikai kultúrához kötődő új jelenségének vizsgálatára vállalkozik. Azt igyekszik feltárni, hogy a hollywoodi filmgyártásban egyre inkább teret nyerő szoftveralapú technológia milyen befolyással bír a film tartalmi és nyelvezeti komponenseire.
Cultural Vistas and Sites of Identity
Réka M. Cristian
Cultural Vistas and Sites of Identity. Essays on Literature, Film and American Studies by Réka M. Cristian reflects on an array of American identities assembled in a heterogeneous compilation of New American Studies through examples taken from literature (Getting Home Alive by Rosario Morales and Aurora Levins Morales, The Goat or Who Is Sylvia? by Edward Albee, How I Learned to Drive by Paula Vogel) and film (The Roman Spring of Mrs. Stone, Who’s Afraid of Virginia Woolf?, Frida and Babel).
A vénember lábnyoma
Gyuris Norbert
A vénember lábnyoma – metafikció, szimuláció, hipertextualitás és szerzőség három szempontból vizsgálja meg a szerzőség kérdését. A hipertextualitást Italo Calvino Ha egy téli éjszakán az utazó című regényében, a szimulációelméletet J.R.R. Tolkien és Umberto Eco műveiben, a narratológiai szempontokat több amerikai és angol szerző könyvében (Alasdair Gray, Kurt Vonnegut, Mark Twain, Bret Easton Ellis, Jonathan Swift, John Fowles, Vladimir Nabokov, Edgar Allen Poe stb.) elemzi.
Isten engem úgy segélyen!
Ian Ross
Ian Ross kanadai drámaíró színműve (eredeti cím: FareWel). (In Hungarian.)
It’s getting tense on the Partridge Crop Reserve. The Chief is in Las Vegas (again), the band is in receivership, and the Reserve is unilaterally declaring self-government. As if things weren’t bad enough already, the welfare cheques don’t arrive and the people of this fictional First Nation are forced to take control of their lives.
Tennessee Williams Hollywoodba megy
Dragon Zoltán
A Tennessee Williams Hollywoodba megy, avagy a dráma és film dialógusa című kötetben Dragon Zoltán arra vállalkozik, hogy az adaptációelmélet jelenleg is domináns elméleti-kritikai érvrendszerét és szókincsét, valamint metodológiai készletét megújítsa – mindezt pedig Tennessee Williams drámáiból készült világhírű filmadaptációk elemzésével. A könyvben bevezetett intermediális dialógus illetve a mediális törés fogalmai gyümölcsöző és rugalmas interpretációs keretet nyújtanak nem pusztán Williams életművének értelmezéséhez, hanem tágabb értelemben véve a filmadaptáció vizsgálatához is.
©2012 AMERICANA eBooks